Mikor szabható ki munkaügyi bírság?

Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató egy munkavállaló vonatkozásában megsérti
— a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére,
— a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségekre,
— a munkáltató nyilvántartási kötelességére,
— az egyenlő bánásmód követelményére,
— a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezésekre,
— a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseire,
— a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályokra,
— a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességekre,
— a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokra,
vonatkozó rendelkezéseket.
Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a foglalkoztató több munkavállaló vonatkozásában megsérti
— a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok kötelező tartalmi elemeinek meglétére,
— a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására,
— a jogszabályban, kollektív szerződésben, vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére,
— a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő — a munkavállalót megillető — igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére,
— a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire,
— a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére,
— az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvény 21. §-ában foglalt rendelkezésekre,
— az Európai Unióhoz a Magyar Köztársasággal azonos időpontban csatlakozó állam állampolgára és hozzátartozója magyarországi foglalkoztatására vonatkozó — külön jogszabályban meghatározott — bejelentési kötelezettségre vonatkozó
rendelkezéseket.

Témakör: Munkaügyi elmarasztalás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: felügyelői határozat, munkaügyi bírság