Az idén, az első három negyedévben 25 027 vállalkozást töröltek, és egyidejűleg 20 649 újat jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A világgazdasági válság kezdete – 2008 szeptembere óta – ez az első év, hogy a törölt cégek száma meghaladja az újonnan alapítottakét. Az adatokat összevetve: ebben az esztendőben 17 százalékkal több társaság húzta le a rolót, mint amennyi kitette az új cégtáblát – tájékoztat a feketelista.hu.
A portál kimutatása szerint korábban a cégalapítási kedv, illetve a kényszer minden esztendőben túlnőtte a vállalkozásukat feladók számát. A Lehman Brothers csődje óta eltelt hat évben összesen 184 982 hazai cég dobta be a törölközőt, helyükre viszont 286 249 új társaság lépett. Ennek következménye, hogy a társas vállalkozások száma a hat év alatt idén szeptemberre 644 812-re nőtt. Alaposan megfiatalodott tehát a hazai cégvilág, a vállalkozások mintegy fele hatévesnél nem idősebb.

Szigorodtak az alapítás feltételei

A cégmozgásokban az idén bekövetkezett fordulat azzal magyarázható, hogy kezd konszolidálódni a piac, a befektetők többsége igyekszik megtartani megszerzett helyét a vállalkozói térképen, másrészt kevesebben vállalják egy új cég indításával járó kockázatokat. Hozzájárulhatott a trendváltáshoz az is, hogy időközben módosításokkal alaposan szigorították az új cégnyitás feltételeit. Az adóhatóság ugyanis már az adószám-regisztrációs eljáráskor kiszűri az üzleti világból azokat a személyeket, akik korábban visszaéltek az egyszerű és gyors cégalapítás lehetőségeivel – írja a feketelista.hu. Az eddigi tapasztalatok szerint az adóhatóság a kérelmek 6-8 százalékánál találkozik olyan indokkal, amely szükségessé teszi az adószám-regisztráció lefolytatását. Olyan esetekről van szó, amikor a kérelmező személyről kiderül, hogy egy korábban köztartozással megszűnt cégben vezető tisztségviselőként működött közre. Megszigorodtak a cégalapítás feltételei annak következtében is, hogy a bejegyzési kérelem elbírálásánál a bíróságok szélesebb körben vizsgálják a körülményeket, például a szükséges okiratok tartalmát. Összességében: az ügyintézés során jelentősen növekedett a bírói kontroll.

A cég „erkölcsi bizonyítványa”

A hatályos gyakorlat szerint egy vállalkozás a cégjegyzékből való törlés után szűnik meg. A törlést az illetékes cégbíróság rendelheti el, de megteheti ezt az állami adóhatóság is, az adószám alapján nyilvántartásba vett adózóval. A törlés leggyakoribb esete a társaság felszámolása, illetve végelszámolása, de oka lehet a társasági forma változása, a cégből való kiválás vagy összevonás. Az utóbbi esetekben is kérni kell a jogelőd cég törlését. A cégbírósági adatok szerint az idén a törléssel megszüntetett cégek mintegy felét (11 515) felszámolással vezették ki a piacról. Jellemző, hogy a végelszámolások nagyobb része is felszámolással végződik.
A hatósági szigorítások kétségtelenül hozzájárultak a gazdasági élet tisztulásához, de azzal ezután is számolni kell, hogy a csalók, mások bizalmával visszaélők ismételten megpróbálkoznak majd tisztességtelen úton előnyhöz jutni, üzletfelüket becsapni. Egy megállapodás, üzlet megkötése előtt hasznos és tanácsos ellenőrizni a kiválasztott fél referenciáit. Adatbázisunk tizennégy közhiteles állami szervezet összes, mintegy félmillió cégre vonatkozó döntéseit tartalmazza. A cégtörlés mellett nyomon követhetők például az adóvégrehajtás alatt álló cégek köre, a felszámolás, végelszámolás alatt álló cégek adatai, a társaságok adótartozása, munkaügyi elmarasztalásai. Az érdeklődő egyetlen klikkeléssel hozzáférhet az érintett cég teljes „erkölcsi bizonyítványához”, így nagyobb eséllyel kerülheti ki a csalókat, megelőzheti a későbbi veszteségeket – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Régiós helyzetkép a cégvilágról

A feketelista.hu részletes elemzést készített a cégtörlések és cégalapítások megyénkénti és városonkénti megoszlásáról is. A kimutatásból kitűnik: az idén mind a tizenkilenc megyében több céget töröltek, mint amennyit a piacra engedtek. A legkiegyensúlyozottabb Pest megye egyenlege, ahol 2712 cég törlését 98 százalékban pótolta 2661 új vállalkozás belépése. Nem sokkal szűkebb az „olló” (94 százalékos) Hajdú-Bihar megyében; itt 858 cégtörlésre 803 új nyitása jutott. Győr-Moson-Sopron megyében sem csökkent lényegesen a vállalkozások száma, mert bár megszűnt 836 cég, de alakult is 737, így 88 százalékban pótolták a piacról kizártakat.
Az ország gazdasági régióinak helyzetét is jellemzi, hogy a legtöbb cégtörlésre – Pest megyét nem számítva – Borsod-Abaúj-Zemplén megyében került sor, és a megszűnt 1285 vállalkozás helyét csak 57 százalékban sikerült betöltenie az újonnan bejegyzett 736 társaságnak. Az észak-kelet-magyarországi térséget illetően: Nógrád megyében csak 53 százalékig (358 törölt és 190 újonnan alapított cég), Szabolcs-Szatmár megyében pedig a 917 megszűnt céget csak 70 százalékig pótolta a 644 új vállalkozás indítása. A céglétszámban leginkább megfogyatkozott megyék közzé sorolható még Zala megye; itt a megszűnt 664 társaság helyére 357 új vállalkozást jegyeztek be (54 százalékos arány), Baranyában 978 társaság nevét törölték és 576 új cég neve került be a nyilvántartásba (59 százalék).

Budapest és Debrecen a legjobb

Tizennégy nagyvárosunk vállalkozási „demográfiájáról” is kimutatás készült. Ebből kiderül: egyedül Debrecenben sikerült több új cégnek elindulnia, mint amennyit a hatóságok törléssel megszüntettek. A cívisvárosban az idén 507 vállalkozás tűnt el a piacról, és 509 új cég jelent meg. A legnagyobb arányú és igencsak kiegyenlített cégmozgás idén is Budapesten tapasztalható. Az első kilenc hónapban 9204 fővárosi cég jutott a törlés sorsára, ám egyidejűleg 8958 társaság alakult, így 97 százalék erejéig pótolták a kiesőket – összegzi a feketelista.hu. Szeged is ebbe a körbe tartozik; a városban az idén 438 cégtáblát kellett leszerelni, helyettük viszont 433 újat tehettek ki a cégalapításra vállalkozók. A fővárost nem számítva, a legtöbb cégtörlést (556) a miskolci vállalkozók szenvedték el, újak alapításával viszont alig feleannyian (274) próbálkoztak. Ehhez csaknem hasonló (53 százalékos) Székesfehérváron és Zalaegerszegen is a töröltek és céget nyitók aránya. A leggyengébb összevetést Tatabányáról regisztrálja a statisztika, ahol a 262 bezárt cég helyét mindössze 116 új alapítású társaság próbálja elfoglalni. A város üzleti életének ellentmondásait jelzi, hogy 2008 és 2011 között – a megszűntek ellensúlyozására – minden évben legalább másfélszer több cég alakult, addig az utóbbi három esztendőben folyamatosan jelentős mínusszal zár a helyi „cégtársadalom”.

 

ÚJ ÉS MEGSZŰNŐ CÉGEK
megyék	cégtörlések száma		cégalakulások száma		új alapítások aránya a töröltekhez (alapítások/törlések (%))
	2013	2014	2013	2014	2013	2014
Bács-Kiskun	1602	1119	1316	784	82%	70%
Baranya	1116	978	987	576	88%	59%
Békés	679	407	602	350	89%	86%
Borsod-Abaúj-Zemplén	1698	1285	1353	736	80%	57%
Budapest	12 603	9204	13 446	8958	107%	97%
Csongrád	910	816	1235	697	136%	85%
Fejér	1535	1007	1088	570	71%	57%
Győr-Moson-Sopron	1266	836	1188	737	94%	88%
Hajdú-Bihar	1392	858	1429	803	103%	94%
Heves	733	594	666	410	91%	69%
Jász-Nagykun-Szolnok	819	590	729	365	89%	62%
Komárom-Esztergom	966	675	882	478	91%	71%
Nógrád	449	358	357	190	80%	53%
Pest	2852	2712	4379	2661	154%	98%
Somogy	722	537	706	388	98%	72%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	1179	917	1166	644	99%	70%
Tolna	602	322	408	211	68%	66%
Vas	587	404	546	312	93%	77%
Veszprém	1017	744	769	422	76%	57%
Zala	883	664	691	357	78%	54%
összesen	33 610	25 027	33 943	20 649	101%	83%
városok	cégtörlések száma		cégalakulások száma		új alapítások aránya a töröltekhez (alapítások/törlések (%))
	2013	2014	2013	2014	2013	2014
Debrecen	850	507	849	509	100%	100%
Győr	564	372	476	317	84%	85%
Kaposvár	212	189	194	109	92%	58%
Kecskemét	476	358	388	279	82%	78%
Miskolc	670	556	474	274	71%	49%
Nyíregyháza	444	367	467	306	105%	83%
Pécs	607	504	536	327	88%	65%
Szeged	487	438	760	433	156%	99%
Székesfehérvár	494	361	408	190	83%	53%
Szombathely	280	206	255	155	91%	75%
Tatabánya	382	262	267	116	70%	44%
Veszprém	241	191	222	135	92%	71%
Zalaegerszeg	231	186	185	98	80%	53%