Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 000, 2015-ben mintegy 26 000, 2016-ban pedig 19 000 esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához – tájékoztat a feketelista.hu portál, amelyen a 14 közhiteles állami nyilvántartásnak csak az egyike a kényszertörölt cégek köre.

Fellebbezni nem lehet

Az elmúlt négy évben (2013–2016) megszűntnek nyilvánított 253 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését: Ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt; ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás tehát – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők, a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Az eljárás lezárásával a bíróság nem csak a céget törli a cégjegyzékből, egyidejűleg az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot is eltiltja a vezetői tisztségtől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.

Cégalakulások-megszűnések egyenlege

A feketelista.hu szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához. A cégjegyzékből 2013 óta törölt 266 761 (közte 95 000 kényszertörölt) gazdasági társaság helyére 131 609 újonnan alapított társas vállalkozás lépett. Összességében: a gazdasági társaságok száma a 2014. március végi 596 628-ról 2017 márciusára 535 007-re csökkent. A kimutatásban szembetűnő, hogy ez idő alatt jelentősen nőtt a részvénytársaságok, és csökkent a korlátolt felelősségű társaságok súlya. 2014. március végén 6009 részvénytársaság szerepelt a cégjegyzékben, az idén már 6574. Ugyanezen idő alatt a kft.-k száma 416 954-ről 383 520-ra csökkent. 2013-ban még 158 980 betéti társaság neve szerepelt a cégjegyzékben, az idén már csak 130 450 bt. található a nyilvántartásban.

Országos „kényszerstatisztika”

Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek „érintettségéről” részletes kimutatást állított össze a feketelista.hu (lásd a mellékelt táblázatot). Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében. A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma. A legtöbb – Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig –, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel. Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).
A 2016. évi összes kényszertörlési (19 406) határozatból 10 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 098 társaság kényszerült „lehúzni a rolót”. Budapesten 2013 elejétől napjainkig összesen csaknem ötvenezer (49 855) cég kényszertörlésére került sor. A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből. Ugyanezen idő alatt Miskolcon 1284, Tatabányán 1276, Pécsen 1068, Szegeden 1025 céget kényszerített ki a bíróság a gazdasági szférából.
Ezek az adatok egyértelműen jelzik egy-egy közigazgatási körzet üzleti morálját, ezekre a cégekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani. Ezért nyújtja a feketelista.hu az egyes cégekre lebontva is az ellenőrzés lehetőségét, naprakész információkkal a cégekről – egészíti ki a fentieket Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. – Ezek ismeretében a döntéshozó későbbi kellemetlen meglepetéseket előzhet meg.

Kényszertörlések száma az elmúlt években
megye	2013	2014	2015	2016	2017 április 30-ig
Bács-Kiskun	695	832	331	653	112
Baranya	644	670	378	271	67
Békés	271	241	177	187	23
Borsod-Abaúj-Zemplén	894	1174	676	430	176
Budapest	4356	18262	15098	10239	2157
Csongrád	620	585	291	319	62
Fejér	673	833	547	316	102
Győr-Moson-Sopron	399	746	355	234	82
Hajdú-Bihar	986	644	492	445	58
Heves	527	532	391	322	17
Jász-Nagykun-Szolnok	511	352	266	227	66
Komárom-Esztergom	785	554	699	846	185
Nógrád	201	318	149	107	12
Pest	1904	2846	4580	3712	982
Somogy	336	563	342	233	67
Szabolcs-Szatmár-Bereg	285	687	505	366	86
Tolna	263	184	91	98	34
Vas	175	181	117	121	7
Veszprém	492	527	362	195	56
Zala	200	301	113	85	27
összesen	15 217	31 032	25 960	19 406	4378
város	2013	2014	2015	2016	2017 április 30-ig
Debrecen	572	364	286	262	38
Győr	165	386	148	117	38
Kaposvár	95	175	117	83	23
Kecskemét	215	252	110	180	31
Miskolc	349	437	267	174	66
Nyíregyháza	111	276	230	143	33
Pécs	337	339	195	165	34
Szeged	293	319	182	191	43
Székesfehérvár	231	267	187	101	46
Szombathely	91	84	56	62	4
Tatabánya	339	212	308	349	70
Veszprém	141	146	107	54	13
Zalaegerszeg	38	68	28	18	11