A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) múlt évi tevékenységéről szóló éves összesített jelentést a napokban nyújtják be az Országgyűlésnek. Ennek apropóján készített összegzést a feketelista.hu portál. Vélhetően a számok csak a jéghegy csúcsát tükrözik, ám egyértelműen kiolvasható, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt az eljárások száma, az ügyek súlya, és a vétkes vállalkozásokra kirótt elmarasztalások, bírságok nagysága. Az adatokból kiderül: míg 2007-ben és 2008-ban összesen mintegy 3,050 milliárd forint bírságot kellett kiróni a tévútra lépett cégekre, addig 2009 és 2010 eddig eltelt időszakában együttvéve 13,7 milliárdot. Csak az idén, háromnegyed év alatt 7,764 milliárd forint volt a kiszabott pénzbüntetés összege – tudósít a feketelista.hu.

Tudjuk, a csalások, visszaélések többsége kiderítetlenül rejtve marad, a jelenség és a példák azonban minden felelősen gondolkodó döntéshozót nagyobb körültekintésre, óvatosságra intenek. A feketelista.hu portálon jelenleg több mint 487 ezer cég 860 ezer ügyéről egyetlen kattintással tájékozódhatnak látogatóink tizenegy állami nyilvántartás – köztük a Versenyhivatal – cégekkel szembeni elmarasztalásairól. Ellenőrizhető a keresett cég neve, adószáma, sőt az ellene hozott elmarasztaló döntések lényege is. Ezeknek az információknak a birtokában nyilvánvalóan megalapozottabban dönthet ki-ki arról, kivel köt szerződést, kit választ üzleti partnerül. Sok kellemetlenségtől és súlyos veszteségektől óvhatja meg magát – mondja Iklódi András, a portál főszerkesztője.

Nyolcmilliárd forint bírság

Tanulságos a versenyhivatal ügyeinek áttekintése. A statisztikákból kiderül, hogy a bizottságok évente átlagosan mintegy száz lezáró döntést hoznak, de ehhez például tavaly több mint 1300 ügyet kellett áttekinteniük. Alapszabály: egy ügy vizsgálata hat hónapig tarthat, az időtartam azonban kétszer hat hónappal meghosszabbítható. Ennek ellenére átlagosan két esztendőt vesz igénybe egy-egy ügy lezárása, de a GVH szakemberei arra hivatkozhatnak, hogy az Európai Unióban ez az átlag eléri a négy esztendőt. A legtöbbször, az eseteknek körülbelül a felében, a fogyasztó tisztességtelen befolyásolásáért szabják ki a bírságot, ritkábban az erőfölénnyel való visszaélésért és kartellezésért, ám ez utóbbi vonja maga után a legkeményebb elmarasztalásokat. Tavaly például az 5,95 milliárd forint bírságból 5 milliárdra rúgott a hét kartellezőre kirótt bírság, s az idén is a csaknem 8 milliárdos összes büntetésből hétmilliárd a kartellezőkre esik.

Titkos szövetségek

A versenyhivatal egyre erőteljesebben lép fel a kartellekkel szemben. Kétségtelen, ezeket a titkos szövetségeket a legnehezebb leleplezni. A felderítés általában két évet is igénybe vehet, de volt már rá példa, hogy négy évig tartott. Pedig a törvény újabb és újabb megoldásokkal próbálkozik. Április elsejétől vezették be az úgynevezett informátori díjat, amikor a leleplezést elősegítő magánszemély a bírság összegének 10 százalékát kaphatja jutalmul. Eddig csak érdeklődtek a versenyhivatalnál, ám bejelentésre még senki sem szánta rá magát – tájékoztat a GVH szóvivője. A másik lehetőségre, az úgynevezett engedékenységre, amikor a kartellezők egyike „dobja fel” a társaságot, és együttműködik a hatósággal, viszont már van példa. A Vasútépítők Kft. így mentesült az idén az összesen 7,2 milliárd forint bírsággal végződött vasútkartell-ügyben a büntetéstől. Az idén egyébként tíz kartellel kapcsolatosan vizsgálódott és vizsgálódik a GVH. Az eddig megismertek szerint az autófényezők legalább hét éve egyeztettek az árakról és fényezési szervizdíjakról. A gyanú szerint a közlekedési vállalatok megállapodtak a 2007–2009. években kiírt közbeszerzés áraiban, és egyeztettek a tender várható nyerteseiről is. Legutóbb a termőföld- és ingatlan-értékbecslés tárgyában merült fel a kartell gyanúja.

Elmarasztalások futószalagon

Az alábbiakban azok a cégek találhatók, amelyekre 1998. január 1. óta a legmagasabb bírságot szabta ki a Gazdasági versenyhivatal, és azt honlapján közzétette: Allianz Hungária Biztosító Zrt (5,319 milliárd forint), Szentesi Vasútépítő Kft. (3,4 milliárd forint), STRABAG Építő Zrt. (2,468 milliárd forint), Betonút Szolgáltató és Építő Zrt. (2, 212 milliárd forint) és MÁVÉPCELL Mély-Magas és Vasútépítő Kft. (2,1 milliárd forint). Mindannyit versenyt korlátozó magatartás, azaz kartellezés miatt bírságolták. Rajtuk kívül öt cég kapott egymilliárd forintnál nagyobb büntetést, és a 48. „helyezett” is elérte a 100 millió forintos határt. Érdekes, ha a bírságokat halmozottan vesszük figyelembe. Kiderül, hogy az első tíz elmarasztalt között hét építőipari és három pénzügyi társaságot találunk. Ebben az összesítésben is az Allianz vezet több mint ötmilliárdos büntetéssel, ám a STRABAG erősen megközelíti (4,825 milliárd forinttal), harmadik a Szentesi Vasútépítő Kft. A következők: Betonút Szolgáltató és Építő Zrt., a társaság összesen 2,557 milliárd forintnyi bírságot „gyűjtött” össze, míg a MÁVÉPCELL ebben az összevetésben is az ötödik. Egymilliárd forint feletti büntető összeggel szerepel még az EGÚT Egri Útépítő Zrt., a Hídépítő Zrt., a Colas Dunántúli Út- és Vasútépítő Zrt., valamint a Generali Providencia Biztosító Zrt.
A feketelista.hu szerkesztői felhívják a figyelmet, hogy a versenyfelügyeleti elmarasztalást kapott cégek köréről (és más hatóságok elmarasztalásairól) teljes részletességgel tájékoztat a hírportál.

A kiszabott legmagasabb versenyfelügyeleti bírságok alanyai