A kényszertörlési eljárásban törölt cég vezető tisztségviselője az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el az ügyvezetési feladatait, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő felelőssége egyetemleges.
A most ismertetett felelősség kiterjed a cég által megválasztott végelszámolóra, illetve arra is, aki a kényszertörlési eljárás előtt volt a cég vezető tisztségviselője. Fontos, hogy a tárgyalt felelősség szempontjából vezető tisztségviselőjének minősül az a személy is, aki a cég döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
Vélelmezni kell a hitelezői érdekek sérelmét, ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, vagy – végelszámolás esetén – nem teljesítette a a következő kötelezettségeket:
a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal a számviteli törvény alapján a cég tevékenységét lezáró beszámoló elkészítése, mindazon feladatok elvégzése, melyeket a vezető számára a számviteli, az adóügyi vagy egyéb jogszabályok előírnak, ezen okiratok, valamint a cég iratanyagának átadása a végelszámolónak, legkésőbb a végelszámolás kezdő időpontjától számított harmincadik napon,
a végelszámoló tájékoztatása a folyamatban lévő ügyekről,
iratjegyzéket készítése a nem selejtezhető és titkos minősítésű iratokról, az iratjegyzék, valamint az irattári anyagok átadása a végelszámolónak.
A hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a Ctv. 104. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének. (A hivatkozott jogszabályhely szerint ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a cég végelszámolás alatt áll. A végelszámolás kezdő időpontját követően a végelszámolónak évente tájékoztatót kell készítenie a legfőbb szerv és a cégbíróság részére, amelyben be kell mutatnia a végelszámolás alatt álló cég helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást kell adnia az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.)

Témakör: Kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos kérdések

Tárgyszavak: kényszertörlési eljárás, vezető tisztségviselő felelőssége, végelszámolás