Mit tartalmaz az árverési hirdetmény?

Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti
– az adós nevét és székhelyét;
– az árverés helyét és idejét;
– az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket;
– ingóság árverése esetén azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet megtekinteni;
– ingatlan árverése esetén az ingatlan-nyilvántartási adatokat, az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy lakott állapotát, az árverési előleg összegét; és
– az egyéb lényeges körülményeket.
A felszámoló az árverési hirdetményt az árverést megelőzően legalább 15 nappal a Cégközlönyben közzéteszi. Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló újabb árverés tartásáról határozhat, vagy a vételárat – a hitelezői választmány egyetértésével – legfeljebb a becsérték feléig leszállíthatja. Ha ezen az áron sem érkezik ajánlat, a felszámoló az árverést sikertelennek nyilvánítja.
Újabb sikertelen árverés esetén – a hitelezői választmány [választmány hiányában az annak létrehozására jogosult hitelezők] egyetértésével – a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő – a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező – zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 256. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend irányadó. A tulajdont szerző zálogjogosult a szerződéskötést követő 15 munkanapon belül köteles megfizetni a felszámoló költségeit és díját, továbbá a vételár és a követelése közötti különbözetet.

Témakör: Felszámolási eljárás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: árverési hirdetmény, árverés, felszámoló