Egy év alatt 26 000 kényszertörlés, országos „kényszerjárvány”

A „cégdemográfiában” a megszűnés okaként legtöbbször a kényszertörlés szerepel. Tavaly a különböző eljárások alkalmazásával összesen 53 000 vállalkozást töröltek a céglistáról, 49 százalékukat – szám szerint 25 960 céget – kényszertörléssel tüntették el a piacról. A cégbíróságok 2012. augusztustól alkalmazzák, és folyamatosan nyilvánosságra is hozzák döntéseiket. Az adatok összesítése szerint azóta összesen 81 956 céget kényszertörléssel vezettek ki az üzleti világból – tájékoztat a feketelista.hu.
Korábban csak az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárásban lehetett rövid úton törölni egy vállalkozást, minden más általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. Azzal, hogy a jogalkotó – a hosszas eljárást kikerülendő – a kényszertörlés intézményét kiterjesztette, a cégbíróságok már négy esetben rendelhetik el a cég kényszerkivezetését.

Fellebbezésnek helye nincs

A kényszertörlést a cégbíróság elrendelheti:
a) ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
b) ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt,
c) ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy
d) ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele.
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak helye nincs. Az eljárás – a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben – visszafordíthatatlan folyamat. Az eljárás alá vont cég üzletszerű tevékenységet már nem folytathat, és a cég legfőbb szerve – az eljárás kezdő időpontjától – nem dönthet sem a társaság további működtetéséről, sem pedig átalakulásáról. A vezetők személyes felelőssége azonban megmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelés kiegyenlítésére. A felelőtlenül gazdálkodó tehát a kényszertörléssel nem mentesül a felelősségre vonástól.
Maga az eljárás a cég törlésével vagy a felszámolási eljárás megindításával fejeződik be. Az első esetben a cégbíróság a társaságot törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja a vezető tisztségtől. Amennyiben a cégbíróság úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el. Ez esetben azonban egyezségkötésnek már nincs helye, és az eljárás az adós cég teljesítése esetén sem szüntethető meg.

Tisztuló cégvilág

A kényszertörlések számának alakulásáról készült statisztika jelzi, hogy a gyors felfutást követően, tavaly – és ez év első harmadában is – már csökkent a kényszerrel kivezetett cégek száma. Míg a jogszabály bevezetését követő első teljes esztendőben, 2013-ban (kerekítve) 15 000 céget, 2014-ben már 31 100 társaságot vontak kényszereljárás alá, addig tavaly már csak 26 000 esetben kellett a bíróságoknak ezzel a retorzióval élniük. Erről a trendfordulatról tanúskodnak az idei adatok is; január és április között 6600 kényszertörlésre került sor a korábbi két esztendő 9000-9000 kényszerintézkedésével szemben. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a fiktív, illetve az életképtelen cégek zömét sikerült a gazdasági életből kikényszeríteni – írja a feketelista.hu Tisztább, átláthatóbb lett a cégvilág.

Országos törlési körkép

A megyei adatokat elemezve megállapítható, hogy a tizenkilenc közigazgatási térség közül tavaly tizenhét megyében kevesebb esetben kellett a cégbíróságoknak a kényszertörlés eszközéhez nyúlniuk, mint a korábbi esztendőben. Pest megyében viszont valóságos „kényszerjárvány” pusztított. A 2014. évinél (2846) csaknem 60 százalékkal több (4580) kényszertörlést regisztráltak a megyében. Komárom-Esztergom a másik megye, ahol a cégvilágot a legjobban ritkította a kényszertörlés; 2015-ben 699 cég szűnt meg ily módon (egy évvel korábban 554). Borsod-Abaúj-Zemplén megyében haladta meg még a hatszázat (676) a cégvilágból kikényszerített vállalkozások száma, ám szám szerint az egy évvel korábbihoz képest (1174) itt csökkent a legnagyobb mértékben. A legkevesebb kényszerkivezetésre (91) Tolna megyében, Zala megyében (113), és Vas megyében (117) került sor.

Nagyvárosi körkép

A feketelista.hu az ország tíz, nagy gazdasági potenciállal rendelkező városáról is kimutatást állított össze. Ebből megállapítható: tavaly valamennyi nagyvárosban kevesebb kényszerítő döntést hoztak a cégbíróságok, mint egy évvel korábban. A sorból – gazdasági súlyánál fogva – ki kell emelni Budapestet; a kényszertörléssel tavaly kivezetett összes cégnek (25 960) több mint a fele fővárosi volt. Budapesten 15 098 társaság kényszerült ilyen úton távozni a piacról, ám számuk így is 17 százalékkal kevesebb volt, mint 2014-ben (18 263). A továbbiakban, a legtöbb kényszertörlést (286) debreceni cégek esetében alkalmazták a bíróságok, de 78-cal kevesebbszer, mint egy évvel korábban. Miskolcon 267 cég kényszertörlésére került sor (egy évvel korábban 437-re). Nyíregyházán haladta meg még a kényszereljárással törölt cégek száma a kétszázat (230), ám itt is 46-tal kevesebb, mint 2014-ben volt. A legnagyobb mértékű csökkenés Kecskeméten volt tapasztalható, ahol a 2014. évi 252-vel szemben tavaly 110 kényszertörlést regisztráltak. Hasonló tendencia érvényesült Győrben is; itt 148 vállalkozást kényszerítettek a bíróságok távozásra, egy évvel korábban 386-an szembesültek ezzel a retorzióval. Pécsett – éves összehasonlításban – 339-ről 195-re, Szegeden pedig 319-ről 182-re csökkent a kényszerítő bírói döntéssel törölt cégek száma. A legkevesebb kényszertörlés (107) a veszprémi cégeket érintette.
– A kényszertörlési eljárásokkal kapcsolatos információk naprakészen hozzáférhetők a feketelista.hu-n, akárcsak más közhiteles intézmények elmarasztaló döntései – egészíti ki Iklódi András főszerkesztő. Az előrelátó üzletember egyetlen klikkeléssel meggyőződhet az érdeklődési körébe került cég „erkölcsi állapotáról”. Ellenőrizheti például, hogy nincs-e folyamatban ellene felszámolási vagy csődeljárás, rendezettek-e adó-, illetve munkaügyei. Ezek ismeretében későbbi kellemetlen meglepetéseket, üzleti veszteségeket előzhet meg.

Kényszertörlések száma
megye 2014 2015 2016
(jan.–ápr.)
Bács-Kiskun 832 331 143
Baranya 670 378 51
Békés 241 177 105
Borsod-Abaúj-Zemplén 1174 676 132
Budapest 18 263 15 098 3126
Csongrád 585 291 133
Fejér 833 547 117
Győr-Moson-Sopron 746 355 55
Hajdú-Bihar 644 492 214
Heves 532 391 122
Jász-Nagykun-Szolnok 352 266 62
Komárom-Esztergom 554 699 300
Nógrád 318 149 39
Pest 2846 4580 1634
Somogy 563 342 93
Szabolcs-Szatmár-Bereg 687 505 102
Tolna 184 91 63
Vas 181 117 36
Veszprém 527 362 106
Zala 301 113 21
összesen 31 033 25 960 6654
város 2014 2015 2016
(jan.–ápr.)
város 2014 2015 2016
Debrecen 364 286 129
Győr 386 148 26
Kaposvár 175 117 32
Kecskemét 252 110 39
Miskolc 437 267 55
Nyíregyháza 276 230 50
Pécs 339 195 37
Szeged 319 182 84
Székesfehérvár 267 187 33
Szombathely 84 56 21
Tatabánya 212 308 121
Veszprém 146 107 32
Zalaegerszeg 68 28 6