Ingatlan-végrehajtásnak akkor van helye, ha az adótartozás együttesen meghaladja az 500 000 forintot, illetve ennél kisebb összeg esetén, ha a tartozás arányban áll a végrehajtás alá vont ingatlan értékével. Ha e szabály alapján nincs helye ingatlan-végrehajtásnak, az adóhatóságot az adótartozás erejéig az adózó ingatlanán jelzálogjog illeti meg. Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság (NAV) megbízásából eljáró bírósági végrehajtó a jelzálogjog bejegyzése végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a jelzálogjogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A jelzálogjog-bejegyzés érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
Az adóhatóság, illetőleg az adóhatóság (NAV) megbízásából eljáró bírósági végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, amely a végrehajtási jogot soron kívül bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba. A végrehajtási jog bejegyzése érdekében tett intézkedés ellen benyújtott végrehajtási kifogásnak a megkeresés alapján teendő ingatlanügyi hatósági intézkedésre halasztó hatálya nincs.
Amennyiben az adóhatóság (NAV) egyidejűleg ingófoglalást és ingatlan-végrehajtást foganatosított, az ingatlan értékesítésére abban az esetben kerülhet sor, ha az ingófoglalás eredménytelen volt, vagy abból a tartozás előreláthatóan nem egyenlíthető ki. Az ingatlanárverés szabályai jórészt megegyeznek az ingóvégrehajtásnál ismertetett speciális szabályokkal.

Témakör: Adóvégrehajtás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: APEH, adótartozás, végrehajtás, ingatlanárverés