Az adóhatóságot 2007-től jogszabály kötelezi arra, hogy negyedévenként nyilvánosságra hozza azoknak a cégeknek a listáját, amelyeknél száznyolcvan napon át 100 millió forintnál nagyobb adótartozást tartanak nyilván. A legújabban megjelent listából kiderül, hogy 2010 negyedik negyedévének végén összesen 1999 cég neve került be ebbe a körbe, azaz egy év alatt 18 százalékkal nőtt a százmilliókkal tartozók száma – olvasható a feketelista.hu hírportál összeállításában.

A behajtás kétséges

A statisztikai adatokból kiderül: a regisztráció bevezetése óta megnégyszereződött a listán szereplők száma. 2007 első negyedévében, amikor először hozták nyilvánosságra a „nagyadósok” nevét, még 470-en kerültek rá a névjegyzékre, tavaly év végén viszont számuk, egy híján már elérte a kétezret. A nagymértékű növekedés csak részben magyarázható az adóval tartozók számának bővülésével, nagyban hozzájárult az is, hogy sok cég évek óta tolja maga előtt tartozását, és így minden negyedévben bekerül a kétes hírű listára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összegszerűen ugyan nem teszi közzé a listán szereplők adósságának nagyságát, összesített kimutatása szerint viszont a cégek és magánszemélyek adótartozása együttesen a 2009. év végi 1988,9 milliárd forinttal szemben 2010. december 31-én 2308,8 milliárd forintra rúgott, azaz egy év alatt 16,1 százalékkal növekedett. Az adatot felbontva: a hatalmas tartozás 92 százaléka a működő és nem működő gazdálkodók terhére írható. A helyzetet dramatizálja, hogy az adós cégek többsége már nem működik; a listán szereplők 81 százaléka ugyanis felszámolás alatt áll, tartozásuk behajtása tehát igencsak kétséges. E vállalati kör egyetlen év alatt 22,9 százalékkal növelte adótartozását, amely tavaly december végén elérte az 1708,9 milliárd forintot. A NAV kimutatása szerint a működő gazdálkodóknál 416,2 milliárd forint adótartozás szerepel, e kategóriában egy év alatt 1,3 százalék volt a növekedés.

Félmillió cég ügyei

A feketelista.hu kérdésére: milyen esélyek vannak e tartozások behajtására, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal így válaszolt: Az adóhivatal kiemelten kezeli a tartozást felhalmozó adósokat, soron kívül megteszi a végrehajtási intézkedéseket a tartozás behajtására. A különösen nagy összegű adósok többségénél a tartozás egy összegben, revíziós megállapítás során keletkezett. Ezekre a cégekre jellemző, hogy kivétel nélkül érintettek valamilyen behajtási intézkedéssel. Az adóhatóság inkasszóval, nagyobb értékű ingóságok foglalásával próbálkozik, e vagyonelemek feltárása, felkutatása azonban több hónapig is eltarthat. Amennyiben az adóhivatalon kívül más személy is foganatosított az érintett vagyontárgyra foglalási cselekményt, akkor át kell adni az ügyet az önálló bírósági végrehajtónak, ezzel a behajtási folyamat tovább húzódik. Ha viszont már nincs esély a tartozás részbeni megtérülésére sem, az adósnak nincs végrehajtható vagyona, akkor az adóhivatal felszámolási indítványt tesz a bíróságnak. A felszámolás elrendeléséig szintén hetek, hónapok telnek el, ez alatt a hátralék jellemzően tovább növekszik.
Ehhez hozzátehetjük: a gyakran évekig tartó felszámolások esetében a megtérülés jó esetben is legfeljebb 3-5 százalék, tehát az adóhatóság és a hitelezők aligha számíthatnak követelésük kiegyenlítésére.
– Jobb elébe menni, megelőzni a veszteségeket – mondja Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője. Portálunkon az adóhivatallal együtt összesen tizenegy állami intézmény nyilvános adatbázisa érhető el, egyetlen kattintással. Az érdeklődő partnere, üzlettársa kiválasztása előtt pontos információkat kaphat arra vonatkozóan, hogy van-e folyamatban az illető céggel szemben bármilyen intézkedés, elmarasztalás. Jelenleg már csaknem félmillió cég több mint kilencszázezer ügye szerepel adatbázisunkban. Hasznos, tanulságos olvasmány.

Kis települések nagy adósai

Az adóslistára visszatérve: a feketelista.hu a mintegy kétezer cég közül külön kiemelte azt a százat, amely a legtöbbször szerepel a szégyenjegyzékben. Az összeállításból kiderül, hogy a száz közül harminchét neve az első megjelenés óta negyedévenként folyamatosan, azaz tizenhatszor olvasható a listán. A „szereplés” a továbbiakban is alig csökken, mert még a századik helyre sorolt vállalkozás is tizennégyszer került fel a táblázatba. A vállalkozások nevét, címét olvasva kiderül, hogy az első száz „nagyadós” között gazdasági súlyánál is nagyobb mértékben szerepelnek a fővárosiak; a száz megnevezett cég 44 százalékát budapesti vállalkozások képezik. A legtöbbször szereplő budapestiek között több ismert cégnévvel találkozhatunk. A szinte véletlenszerűen kiválasztottak: Fékon-Tex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Csepeli Fémmű Rt., Transelektro Energetikai és Környezetvédelmi Zrt., valamint a Transelektro Management Vagyonkezelő Kft. Itt található a „31” Általános Építő és Csúszózsalus Kft., továbbá a Royal Kereskedelmi Rt., valamint az Ikarus Holding Zrt. is.
A vidéki városok cégei nagyjából gazdasági súlyuknak megfelelően jelentkeznek a listán, feltűnően sokszor olvashatók viszont a kistelepüléseken bejegyzett cégek nevei. Például a Csepregi Agrár és Élelmiszer Kft., a tótkomlósi Lúd 2000 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., valamint a tószegi Arush-2001 Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. egyaránt tizenhatodszor jelent meg a 100 millió forintnál nagyobb összegű adóval tartozók listáján. Tizenöt alkalommal nevesítette az adósjegyzék a halásztelki Kertimpex Kereskedelmi Kft.-t, a vértesboglári Mátrix Unio Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-t, a szarvaskői Vergano Építésszervező Kft.-t, a tiszabezédi Szitor Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, valamint az ecseri Bon Marché Szolgáltató és Kereskedelmi Bt.-t. E „nagyadósok” kétes értékű hírnevet szereznek a kis településeknek.