A gazdasági válság kezdete óta (2009. január 1-jétől számítva) ez év közepéig összesen 118 745 cég felszámolására került sor Magyarországon; a cégbíróságok évente átlagosan 15 385 társaságot vontak ki ezzel az eljárásformával az üzleti életből. A múlt év volt az első esztendő, amikor a felszámolt cégek száma (9549) nem érte el a tízezret. Ez a csökkenő tendencia az idén folytatódott: 2016 első fél évében, a tavalyi hasonló időszakhoz képest 20 százalékkal kevesebb (4333) cég jutott a felszámoltak sorsára – tájékoztat a feketelista.hu.

Ami a számok mögött van

Ez a folyamat elsősorban a törvényi előírások időközbeni változásával, a kényszertörlés intézményének bevezetésével és kiterjesztésével magyarázható. A cégbíróságok ugyanis, ennek megfelelően már csak abban az esetben kezdeményezik a hosszadalmas felszámolást, ha a cég visszamaradó vagyona elegendő a felszámolás költségeinek fedezetére – ellenkező esetben a gyorsabb, hatékonyabb kényszertörlést alkalmazzák. Hasonló az adóhatóság gyakorlata is; amennyiben az adós adótartozását az esedékes időpontig nem fizeti meg, a NAV végrehajtás alá vonja, és ha a végrehajtás eredménytelenül végződik, azonnal megindítja a kényszertörlést. Csak abban az esetben kezdeményezi a felszámolást, ha fedezetelvonás bűncselekménye áll fenn, illetve ha a cég rendelkezik még akkora vagyonnal, amely elegendő a felszámolással járó kiadásokra. Jellemző, hogy a kényszertörlés jogintézményének 2012. augusztusi bevezetése óta 52 374 céget számoltak csak föl, ám 83 317-et kényszertöröltek.
A felszámolással foglalkozó cégek tapasztalata szerint a felszámolásra kerülő társaságok vagyona a legtöbb esetben nem elegendő a felszámolással kapcsolatos kiadások fedezésére. Panaszkodnak, hogy a veszteséget a más ügyletekkel megtermelt bevételekből kell kipótolniuk, ugyanakkor az elektronikus úton történő kijelölésüket viszont kötelező elfogadniuk, nem utasíthatják vissza.

A vezetésből kizárva

A felszámolási eljárás után fennmaradó adósságkövetelést – ahol erre lehetőség van – a cég vezetőivel szemben peres eljárásban érvényesíti az adóhatóság. Azok ellen lépnek fel a törvény erejével, akik a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben a gazdálkodó szervezet vezetői voltak. Ebbe a kategóriába tartozik az a személy, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. A kötelezett személyek ellen adóvégrehajtást vagy bírósági végrehajtást indítanak. Ahol erre nincs lehetőség, ott a követelés engedményezésére kerül sor, vagy hitelezői veszteség címen törlik a tartozást, a vállalat hátrahagyott adósságáért felelős személyeket pedig eltiltják új cég alapításától (az adóhatóság már az adóregisztrációs eljárásban igyekszik kiszűrni őket).
– A cégek évente tízezrével vonulnak ki a piacról, sokan nyomtalanul eltűnnek, a hitelező bottal ütheti nyomukat. Partnerválasztás, üzletkötés előtt tanácsos megismerkedni a kiszemelt cég "életvitelével", például azzal, nem áll-e felszámolás alatt? A feketelista.hu tizennégy különféle állami adatbázis összevonásával jött létre, a cégekkel kapcsolatos közhiteles határozatokról tájékoztatva. A körültekintő cégvezető az információk ismeretében elkerülheti a későbbi veszteségeket, kellemetlenségeket – tájékoztat Iklódi András, a feketelista.hu főszerkesztője.

Többen próbálkoznak

A portál kimutatása szerint a gazdasági válságot követően – 2009 óta – felszámolással és különböző más eljárásokkal összesen 319 481 társaságot töröltek a céglistából, számuk mégsem csökkent, mert ugyanez idő alatt 333 670 új vállalkozás alakult. Az újonnan alakuló cégek 40 százalékát, 132 498-at, Budapesten jegyeztek be. Évente átlagosan 41 961 cégtáblát vettek le, és 43 825 újat tettek ki. A regisztrált gazdasági szervezetek száma így a 2008. év végi 561 424-ről napjainkra 580 307-re duzzadt. A "céglétszám" 2012-ben volt a legmagasabb, elérte a 600 759-et. A legtöbb új vállalkozás 2011-ben indult (65 664), azóta folyamatosan csökkenő a tendencia, és tavaly már csak 28 704 új céget regisztráltak.
A feketelista.hu kimutatása megyénként és nagyobb városonként is tartalmazza a felszámolások és cégalakulások adatait. Ebből a legfeltűnőbb, hogy Budapesten tavaly fele annyi céget (3605) számoltak fel, mint 2014-ben (7444), és ez év első felében is mintegy 16 százalékkal kevesebb vállalkozást (1789) vezényeltek ki a felszámolók a piacról, mint a múlt év hasonló időszakában (2146). A fővárosban újonnan piacra lépő cégek száma is folyamatosan csökken: tavaly Budapesten 13 007 vállalkozás indult, 13 százalékkal kevesebb, mint 2014-ben (14 909). Idén az első fél évben 4413 cég nyitott a fővárosban, tavaly január és június között 6817.

Országos körkép

A múlt évben minden megyében csökkent a cégek felszámolása. A legszembetűnőbb Baranya megye, ahol egyik évről a másikra 617-ről 274-re mérséklődött. Borsod-Abaúj-Zemplénben 877-ről 298-ra, Fejér megyében 691-ről 278-ra csökkent tavaly – 2014. évihez viszonyítva – a felszámolt cégek száma. Idén az első fél évben Pest megyében 447 vállalkozás jutott a felszámolás sorsára, fele annyi, mint tavaly (907). Bács-Kiskunban január és június között 119 vállalkozást számoltak fel, tavaly – hasonló idő alatt – 233-at.
A nagyobb városainkban tavaly, és ebben az évben is, szintén jellemző a felszámolási eljárások csökkenése. Debrecenben például a múlt évben 208 céget töröltek ily módon, egy évvel korábban 404-et. Idén az első fél évben 98-at a tavalyi első hat hónap 118 felszámolásával szemben. Nyíregyházán a múlt évben 194, Győrben 179 céget számoltak fel. Ez év első felében 74, illetve 66 gazdasági szervezet felszámolására került sor. Tavaly a legkevesebb céget (57) Kaposváron számoltak fel, az idén is mindössze 21 társaságnak kellett így kivonulnia a városból. Az év első felében Miskolcon 62, Pécset 88, Székesfehérváron 53, Szegeden pedig 38 vállalkozást számoltak fel. Kevesebbet, mint tavaly hasonló időszak alatt.

Felszámolások és cégalakulások területi alakulása
terület	Felszámolások száma (db)			Cégalakulások száma (db)	Cégalakulások többlete felszámolásokhoz képest (%)
	2014.jan.- 2014.dec.	2015.jan.- 2015.dec.	2016.jan.- 2016.jún.	2016.jan.- 2016.jún.	2016.jan.- 2016.jún.
Bács-Kiskun	649	411	119	337	283%
Baranya	617	274	145	319	220%
Békés	359	200	96	144	150%
Borsod-Abaúj-Zemplén	877	298	156	392	251%
Budapest	7 444	3 605	1 789	4 413	247%
Csongrád	569	238	94	326	347%
Fejér	691	278	162	319	197%
Győr-Moson-Sopron	452	351	156	371	238%
Hajdú-Bihar	729	374	165	315	191%
Heves	422	339	224	233	104%
Jász-Nagykun-Szolnok	335	214	108	181	168%
Komárom-Esztergom	188	157	79	235	297%
Nógrád	208	85	52	102	196%
Pest	1 556	1 465	447	1 490	333%
Somogy	385	166	77	206	268%
Szabolcs-Szatmár-Bereg	738	444	188	336	179%
Tolna	186	107	41	108	263%
Vas	247	119	63	161	256%
Veszprém	353	212	76	251	330%
Zala	324	212	96	169	176%
Összesen:	17 329	9 549	4 333	10 408	240%
Debrecen	404	208	98	191	195%
Érd	86	104	30	92	307%
Győr	209	179	66	140	212%
Kaposvár	138	57	21	50	238%
Kecskemét	200	145	46	113	246%
Miskolc	349	120	62	109	176%
Nyíregyháza	320	194	74	124	168%
Pécs	346	142	88	176	200%
Szeged	288	115	38	196	516%
Székesfehérvár	212	94	53	129	243%