A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén
– a csődegyezség meghiúsulása esetén hivatalból,
– az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére vagy
– a cégbíróság értesítése alapján (így, ha a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánította, vagy a törlési eljárás során a cég felszámolási eljárását kezdeményezte),
– a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján (ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság behajtása érdekében lefolytatott végrehajtás nem vezetett eredményre)
folytatható le.
Az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére induló esetet kivéve a felszámolás elrendelésére hivatalból kerül sor. A felszámolást elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Ha a felszámolási eljárás lefolytatását az adós kéri, be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is. Az adós a felszámolási eljárás lefolytatását akkor kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével em tud, vagy pedig nem kíván élni.
Felszámolási eljárás nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot értesítette. A megindult felszámolási eljárást a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetőleg a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. Ha azonban a fentiek a hitelezők követelésének teljesülését jelentősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság engedélyezheti a felszámolási eljárás megindítását, illetőleg folytatását.

Témakör: Felszámolási eljárás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: felszámolási eljárás, adós, bíróság, cégbíróság