A munkaügyi ellenőrzések tanúsága szerint az elmúlt három esztendőben – 2012 és 2014 között – mintegy 70 százalékkal nőtt azoknak a megbírságolt cégeknek a száma, amelyek be nem jelentett dolgozókat foglalkoztattak. Az ezzel kapcsolatos hatósági elmarasztaló határozatok száma ezen idő alatt megkétszereződött. Árnyalja némileg ezt a képet az ellenőrzések alacsony száma: a munkaügyi hatóság szemlátomást nem tud mit kezdeni az óriási feketepiaccal, így a címben szereplő állítás az elvégzett ellenőrzéseken alapuló, igen reprezentatív becslésen alapul. Igaz, nem tudható az ellenőrzött cégek nagysága és azok aránya az összeshez képest (a kis cégek ugyanis valószínűleg nagyobb arányban foglalkoztatnak feketén). A revizorok 2012-ben mindössze 1014, tavaly viszont 1724 gazdasági társaságnál bukkantak feketén dolgozókra. Az érintett cégek ellen hozott elmarasztaló határozatok száma meghaladta a kétezret – tájékoztat a feketelista.hu A kép az idén sem változott; az első hat hónapban a mintegy 580 000 gazdasági vállalkozás közül 9736 munkáltatót ellenőriztek és 62 százalékuknál állapítottak meg különböző munkaügyi hiányosságokat. Az ellenőrzés több mint 44 000 munkavállalóra terjedt ki; 67 százalékuk esetében tártak fel különféle munkajogi szabálytalanságot. Ezek 14 százalékát bejelentés nélkül foglalkoztatták; tavaly ez az arány 11 százalék volt.

Az építőipar a „legszennyezettebb”

Az ellenőrök érthető módon döntően a „legszennyezettebb” ágazatokat próbálják „kiszűrni”. Első helyen említik az építőipart, ahol a feketemunkások aránya az idén a tavalyihoz képest 3 százalékkal csökkent ugyan, de még mindig eléri a 34 százalékot. A személy- és vagyonvédelmi cégeknél ez az arány változatlanul 14, kereskedelemben pedig 11 százalékon áll. Nem véletlen, hogy az összes ellenőrzés mintegy háromnegyede erre a négy ágazatra koncentrált. A vendéglátó szektorban egy év alatt 8-ról 10 százalékra nőtt a feketén dolgozók aránya. A mezőgazdaságban ez az adat maradt a korábbi 7 százalékon, a feldolgozóiparban viszont sikerült 8 százalékról 5 százalékra csökkenteni.
Klasszikus értelemben feketefoglalkoztatásnak a szerződés és/vagy a munkaviszony adóhatósághoz történő bejelentése nélküli foglalkoztatás minősül. A szabálytalanságok jelentős része az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Gyakori, hogy a lehetőségekkel visszaélve, a munkavállalót a bejelentett napokon kívül is foglalkoztatják, vagy csak a tényleges munkavégzés megkezdését követően jelentik be. Sok esetben – a kisebb adóterhek miatt – olyan munkaerőt alkalmaznak, akinek az egyszerűsített foglalkozáshoz nem lenne joga.

„Kíméletes” retorziók

A munkaügyi revizorok adatai szerint ebben az évben az ellenőrzések által érintett dolgozók 10,4 százalékát foglalkoztatták munkaszerződés, illetve bejelentés nélkül. Ezek a cégek az adófizetőkhöz képest jogtalanul jelentős gazdasági előnyhöz jutottak, és torzították a piaci versenyt. Jelentős üzleti körről van szó, hiszen – a cégnyilvántartásban szereplő mintegy 580 000 vállalkozást figyelembe véve – méltányos számítások szerint is mintegy 60 000 vállalkozás lehet érintett. Az adókiesés több száz milliárd forintra becsülhető. Ehhez képest a bírságolás meglehetősen „kíméletes”. A foglalkoztató (kis- és középvállalkozások esetében csak ismételt jogértést követően) 30 000 forinttól 20 millió forintig terjedő bírságra számíthat. Az is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a társaságot a közbeszerzésekből és az állami támogatásokból kizárják.
A hazai feketegazdaságnak a teljes nemzetgazdaság teljesítményéhez viszonyított arányát csak becsülni lehet. A legtöbb elemző 20-22 százalékra teszi, ennek körülbelül a felét a feketén foglalkoztatás adja. Ez az arány nagyjából megegyezik a közép-európai országok átlagával. Legelfogadottabbnak a Randstad Holding legutóbbi felmérése tűnik, amely mintegy húsz ország adatait vizsgálta. E szerint Magyarországon a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 22,1 százalék. Horvátországban és Romániában a legmagasabb: 28,1 százalékos. Szlovéniában 23,1 százalékon, Szlovákiában viszont csak 15 százalékon áll. Összehasonlításként: Ausztriában mindössze 7,5 százalékos.

Két év a szégyenlistán

A foglalkoztatási jogszabályok megsértése miatt tavaly összesen 1,3 milliárd forint, az idén augusztusig, pedig 533 millió forint bírságot szabott ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV). A hatóság a bírságot adóként szedi be. A NAV honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak az adatait, akikről a jogerős bírósági határozat megállapította, hogy nem teljesítették a foglalkoztatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségüket. Ha a jogsértés nem ismétlődik – a közzétételtől számított két év eltelte után –, nevét törlik a listáról.
– A feketelista.hu adatbázisában így a tizennégy közhivatal állami nyilvántartásai között egyikeként a feketén foglalkoztató cégek is naprakészen követhetők – fűzi hozzá Iklódi András főszerkesztő. Ezek alapján a körültekintő üzletember pontosan tájékozódhat a kiszemelt partner megbízhatóságáról. Meggyőződhet például adómoráljáról, pénzügyi megbízhatóságáról, megtudhatja, nem áll-e felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem folyik-e ellene végrehajtás. Az információk birtokában megalapozottabb döntést hozhat, későbbi veszteségeket előzhet meg.

A legfeketébb megyék, városok

A feketelista.hu, a NAV listája alapján összeállította az ország megyéinek, illetve nagyobb városainak feketemunkával „fertőzött” statisztikáját. Ebből kiderül, hogy a két éven belüli többszörös jogsértők (csak ezek nevét hozzák nyilvánosságra) száma évről évre növekszik. 2012-ben 1014, 2013-ban 1290, 2014-ben 1724 név szerepelt a „listán”, amely az idén 1062 új névvel bővült.
A listán a legtöbb cég, szám szerint 214 – gazdasági súlyával magyarázhatóan – Pest megyéből szerepel, de a három évvel ezelőttivel összehasonlítva (194) az átlagnál kisebb volt a növekedés. Talán nem véletlen, hogy a gazdaságilag gyengébb megyék a „legfertőzöttebbek”. Borsod-Abaúj-Zemplénből 115, Bács-Kiskunból 96, Hajdú-Biharból 86, Csongrádból 81, Szabolcs-Szatmár-Bereg-megyéből pedig 80 cég nevét olvashatjuk a névsorban. A lista szerint a legkevesebb „feketemunkást” a dunántúli cégeknél találtak a revizorok: Somogyban 14, Vasban 17 és Tolnában 24 vállalatnál.
A nagyvárosok közül – nyilvánvalóan – a fővárosi cégek neve szerepel leggyakrabban (501), számuk a háromévivel ezelőttihez képest (337) 48 százalékkal növekedett. A többi nagyvárost illetően: a legtöbb feketén foglalkoztató Miskolcról (53), Debrecenből (48), és Szegedről (40) került a listára. A legkevésbé „fertőzött” városok: Kaposvár (4), Tatabánya (6) és Szombathely (9) céggel.

Bírságolt feketén foglalkoztató cégek számának területi alakulása
megye	2013	2014	2015. szeptemberig
Bács-Kiskun	71	96	60
Baranya	24	41	32
Békés	31	50	44
Borsod-Abaúj-Zemplén	77	115	61
Budapest	385	501	308
Csongrád	58	81	55
Fejér	53	53	36
Győr-Moson-Sopron	36	75	51
Hajdú-Bihar	67	86	58
Heves	39	43	21
Jász-Nagykun-Szolnok	41	46	31
Komárom-Esztergom	35	48	20
Nógrád	19	33	19
Pest	155	214	101
Somogy	16	14	15
Szabolcs-Szatmár-Bereg	75	80	56
Tolna	21	24	17
Vas	16	17	13
Veszprém	43	58	33
Zala	28	49	31
összesen:	1290	1724	1062
város
Debrecen	39	48	32
Győr	15	34	15
Kaposvár	2	4	8
Kecskemét	16	17	20
Miskolc	44	53	32
Nyíregyháza	24	30	24
Pécs	17	22	16
Szeged	27	40	28
Székesfehérvár	16	12	9
Szombathely	9	9	6
Tatabánya	10	6	5
Veszprém	9	16	4
Zalaegerszeg	9	11	8