A végrehajtás során a pénzkövetelést elsősorban a pénzügyi intézménynél kezelt, az adós rendelkezése alatt álló összegből kell behajtani. Ha előre látható, hogy a követelést a pénzügyi intézménynél kezelt összegre vezetett végrehajtással nem lehet viszonylag rövidebb időn belül behajtani, az adós bármilyen lefoglalható vagyontárgya végrehajtás alá vonható. A lefoglalt ingatlant azonban csak akkor lehet értékesíteni, ha a követelés az adós egyéb vagyontárgyaiból nincs teljesen fedezve, vagy csak aránytalanul hosszú idő múlva elégíthető ki.
Azokat a vagyontárgyakat, amelyeket a törvény mentesít a végrehajtás alól, még az adós beleegyezésével sem lehet lefoglalni.
Mentes a végrehajtás alól
– a lábon álló, illetőleg be nem takarított termés, gyümölcs,
– az az ingóság vagy ingatlan, amelyet a felszámolási eljárás során nem lehet az adós vagyonához tartozóként figyelembe venni,
– a biztosítási összeg (a lefoglalt ingóságért járó összeg kivételével).
Mentes a végrehajtás alól a postára feladott pénz és más küldemény, továbbá a közforgalmú fuvarozónak fuvarozásra átadott dolog mindaddig, amíg azt a posta, illetőleg a fuvarozó az átvételre jogosultnak nem adta át.
Mentes a végrehajtás alól a közraktárban elhelyezett dolog is. A közraktárban elhelyezett dologra vonatkozó jog, illetőleg a róla szóló okirat (áru- és zálogjegy) azonban végrehajtás alá vonható.
A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett adótartozás végrehajtása során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.

Témakör: Adóvégrehajtás tartalmi kérdései

Tárgyszavak: végrehajtás, adós, vagyon